A tudósítás szerint a kór megfékezése érdekében létrehozott mobilegységek nem jutnak el mindenkihez, akinél megjelennek a kór tünetei. A kórházak túltelítettek, nincs elég kórházi ágy, az egészségügyi dolgozók rossz körülmények között dolgoznak, nincs elegendő védőruha, de lélegeztetőgép sem. A közép-ázsiai országban március elején mutatták ki először a koronavírus három embernél, aki zarándokúton járt Szaúd-Arábiában. Ők nem tartották be az önkéntes karanténra vonatkozó előírásokat, és több mint 150 emberrel érintkeztek. Mindnyájukat elkülönítették és a vírustesztnek vetették alá.
Március végén a kormány lezárta a légi határokat, és szigorú, országos korlátozásokat rendelt el. A három legnagyobb városban, Biskek, Os és Dzsalálabád több körzetében rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be. Májusban lazítottak a korlátozásokon, úgy ítélve meg, hogy sikeres volt a betegség elleni védekezés. A 6,5 milliós országban akkor 1002 fertőzöttet regisztráltak, 12 meghaltak. Többségük külföldről tért haza, többen az Oroszországban dolgozó vendégmunkások voltak. Június elején hirtelen emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, naponta 25-80 esettel. Ez június közepére már napi 300-700 esetre nőtt. Akkoriban elrendelték, hogy a kórt könnyebben viselőket otthon kezeljék. Ekkor alakultak a szóban forgó mobilegységek, de ezek sem bírták az egyre nagyobb nyomást. Az összeomló egészségügyi rendszer miatt a betegek magukat próbálják gyógyítani, sokszor interneten szerzik be a gyógyszert olyan orvosok javaslatára, akik a világháló adnak tanácsokat.
Július elején élesen megemelkedett a fertőzésese esetek száma. A hónap első 13 napjában 372 esetet vettek nyilvántartásba. Hivatalos adatok szerint 167-en meghaltak.
A 12 ezer beteg egyhatoda - kétezer ember - az egészségügyben dolgozik. Csupán július 14-én 105 orvos és nővérnél mutatták a kórt. Megbetegedésükhöz hozzájárult a túlfeszített, munkaidőn túli munka, és a védőfelszerelés hiánya. Megbetegedett az egészségügyi miniszter, de még az országos tisztifőorvos is. Egyes kórházakban 30 betegre egy orvos és két nővér jut, és hiány van lélegeztetőgépekből és betegágyakból is.
Az országban a vesztegzár kezdeti időszakában egyetlen ideiglenes kórház sem épült. Július elsején láttak neki ilyen egészségügyi létesítmények kialakításához, hogy csökkentsék a rendes kórházakra nehezedő nyomást. A fővárosban, Biskekben kilencet létesítettek.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem pénteki adatai szerint Kirgizisztánban 13 101 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván, 173-an meghaltak.